November

Rájöttem, hogy nagyon régen nem írtam naplót, úgyhogy ezt akkor most nagyon gyorsan pótoljuk, november hónap eddig lefutott részének áttekintésével.

Először is, az elmúlt időszak egyik legnagyobb híre nem is rólam, hanem egy barátomról: Zsófi (alias MaKo) férjhez ment a barátjához, és most Ishikawa prefektúrában laknak, Kanazawához közel! ^o^ Ebből az alkalomból újra elkezdett magyarul blogot írni, amelyben részletesen kitér arra is, hogy mennyi adminisztratív nehézségük volt a házassággal, szinte kizárólag magyar részről. Azt hiszem, érdemes elolvasni (persze nem csak ezt a bejegyzést, hanem az egész blogot, én a magam részéről biztosan követni fogom ^^):

http://makoblog.freeblog.hu/archives/2010/11/03/Szoval_hogy_is_volt_ez_a_polgari_marriage/

Ez arra is ismételten fényt vet, hogy az addig még talán oké, hogy egy magyar önkormányzat dolgozói tökéletesen inkompetensek, de azt még mindig nem sikerült megszoknom, hogy a tokiói magyar nagykövetség egy rakás töketlen hülyéből áll. Talán már említettem: valószínűleg javulna kicsit a teljesítményük, ha olyasfélék dolgoznának ott, mint Zsófi vagy én (az biztos, hogy nem fordulna elő, hogy nem méltóztatok japánul beszélni, ha egy magyar lánnyal házasodni szándékozó, magyarul – talán érthető módon – nem nagyon beszélő japán fiú keres fel…). De most komolyan, nem is lenne rossz nagykövetnek vagy konzulnak lenni~ XD

Szóval, amik errefelé Nagoyában történtek. Kiderült, hogy Nagai-san mégsem megy Nepálba, ami azt jelenti, hogy el tudjuk játszani Popper Magyar Rapszódiáját az International Student Evening című eseményen, amely december 11-ra, azaz pont a születésnapomra esik ^^. Talán néhányan emlékeznek rá, tavaly ugyanezen az alkalmon Kodály Szólószonátáját játszottam el, de az volt az érzésem, hogy idén unalmas lenne, ha ugyanúgy kíséret nélkül adnék elő valamit, úgyhogy ezúttal zongorával együtt megy majd – remélhetőleg Nagai-san meg tud birkózni a feladattal. Siker esetén legalábbis kereshetünk annyi pénzt a dolgon, hogy legyen miből még aznap megünnepelni a születésnapomat, he-he.

Kicsit be vagyok havazva teendőkkel mostanában: számos könyvet kell átpörgetnem, befejeznem egy fordítást amit egy magyarországi cigányokról kutató(!) japán lány számára készítek, újraírni a kutatási tervemet, előadás-vázlatokat írni, néhány adminisztratív teendőt letudni (pl a fenti eseményre jelentkezni, Gokiso-ba menni, lassan új kerékpárt venni…), és jövő hétvégén konferencia van Fukuokában (legalább ezzel nincs több gond, ugyanis már jóelőre sikerült lefixálni az utazást és a szállást). Szóval mindig van mit csinálni, de ez messze jobb annál, mintha megenne az unalom, ugye. Csak néha nem könnyű eldönteni, hogy most akkor melyikhez fogjak hozzá a sok közül. ^^”

Egyik péntek este mostanában egészen figyelemre méltóra sikeredett: este kilenc körül a tanulószobámban ültem, ahol rajtam és Izzatillón kívül senki nem volt éppen, mikor felhívott Paul, és borízű, vagy inkább az ő esetében: sörízű hangon sürgetett, hogy menjünk el énekelni ma este. XD Én hirtelen ötlettől vezérelve mondtam neki, hogy rendben, mi lenne, ha Izzatillóval együtt mennénk, és át is adtam a telefont a nevezettnek, aki nemhogy nem vonakodott, hanem kifejezett örömmel fogadta az ötletet! ^o^ Szóval, miközben Izzatillóval kettesben sétáltunk Yagoto felé, találkoztunk Victorral, akinek szintén nekiszegeztem a kérdést, hogy jön-e énekelni, mire természetesen igent mondott. :D Sőt, később Paul felhívta Faisalt is, aki szintén eljött, úgyhogy spontán módon egészen fantasztikusra sikerült ez az este. Annak örültem a legjobban, hogy velünk tartott Izzatillo is, akivel eddig soha nem voltunk karaokézni együtt – nem egy nagy énekes egyébként, de a dalok szüneteiben hallható orosz nyelvű konferálásai, valamint Lady Gaga-interpretációi felejthetetlenek!!! ^___^

Mostanában indítottak egy új angol kutatás-módszertan előadássorozatot az egész egyetem számára, amelynek bemutató előadása most kedden volt, és ezen én is részt vettem nagyon sok ismerősömmel egyetemben – kiderült, hogy tanársegédeket (azaz, teaching assistant – nem azonos az otthoni „egyetemi tanársegéd” foglalkozással) is toboroznak az óra számára, úgyhogy erre képző kurzusra is lehet jelentkezni, és ez mindenképp szándékomban áll – állást is jelent egy időre, és remekül mutat az ember önéletrajzában, ha-ha.

És még egy említésre méltó dolog: múlt vasárnap randim volt egy kínai lánnyal, akit 王胜群-nek hívnak. ^^ Már a megismerkedésünk is elég viccesen zajlott: röviden, ugyanakkor volt az egyetemi évnyitónk (amelyről nem is írtam részletesen: a Toyota Auditoriumban tartották a degree-seeking course-okra beiratkozottaknak), és úgy alakult, hogy befejezés után mindketten ugyanakkor léptünk ki a kapun, én pedig, hm, leszólítottam. XDDD Aztán számos mailt váltottunk, és felvetettem neki, hogy mi lenne, ha elnéznénk egy izakayába együtt a hétvégén, mire azt mondta, hogy nagyon szívesen. Úgyhogy elbeszélgettünk vagy három órát, és ennek alapján konklúzióm: sok ideje az első olyan lány, aki tényleg megéri a fáradságot. ^^ (Ezt nem csak én mondom, a Yi Jing véleménye is, aki képben van, az ellenőrizheti: no 50. 鼎 --> no 32. 恆 ) Mármint, minden bántó szándék nélkül: ázsiai lányok között olyanokkal találkozni, akik szépek (oké, ez relatív… mondjuk akkor úgy, hogy nekem tetszenek) és okosak is, kifejezett ritkaság számomra, de lehet, hogy eddig csak balszerencsés voltam... Ő viszont tipikusan olyasvalaki, aki olyannyira intellektuális (egyébként irodalom szakos, összehasonlító irodalomtudományi témával), hogy ha lenne egy új kulturális forradalom, a hozzá hasonlókat végeznék ki elsőnek, sőt kész csoda, hogy ilyen emberek még vannak Kínában, - akikben megvan az, ami régen jó volt ebben az országban, és amit óriási erőkkel próbáltak meg eltüntetni az elmúlt hatvan évben… ^^” De egyébként, nagyon sok mindenben hasonlóak vagyunk, gondolkodásmódban, célokban, életfelfogásban is..; Úgyhogy kedves olvasóim, csak annyit mondok, hogy drukkoljatok!!! ^o^

Uhh, van még valami? Más most nem nagyon jut eszembe, úgyhogy megyek vissza fordítani… ^^” legközelebbig legyetek jók, ha bármi újabb hír lenne, igyekszem nagyon gyorsan újra írni!!!