Megkésett beszámoló az elmúlt hétről

A múlt héten, ahogy visszajöttem a homestay-ről, igaz hogy még két napig Golden Week volt, de mintha a visszajövetelemmel egy időben a „tavaszi szünetet” is elfújták volna: péntekig iszonyatosan csúnya esős idő volt, ráadásul egyik nap elkövettem azt a hibát, hogy azt mondtam magamban, „á, úgyse eshet nagyon, menjünk az egyetemre biciklivel” és úgy is tettem… ^^” Háát, az odaút még úgy-ahogy rendben volt, de visszafelé… ^^””” ha lennének ellenségeim, asszem nekik kívánnám ezt a bizonyos visszautat… próbáltatok már biciklizni ooame-ben? Nem valami nagy élvezet. >_<

Viszont péntekre gyönyörű lett az idő, és mostanára már szinte itt a nyár! ^_^ Egyébként végre ellátogattam egy-két Book-offba is (első alkalommal itt Nagoyában) és féláron beszereztem pl egy „日本法と社会” c. könyvet Rokumoto-tól, meg egy „Bevezetés a kortárs kínai jogba” címet viselő művet (magyarul 当代中国法入门 :))) [Dang1dai4 Zhong1guo2fa3 Ru4men2]), meg egy kínai nyelvkönyvet, illetve hétfőn egy polgári eljárásjog tankönyvet, ami elég régi (2004-es), de az alapvető összefüggései változatlanok, - bár nem is elsősorban a tartalma miatt vettem meg, hanem a bennefoglalt szókincsre tekintettel. Amúgy ez utóbbi 105, azaz százöt yenbe került XD Ja, és „muszáj néha szórakozni is egy kicsit alapon”, igaz, hogy eldöntöttem, h mangákat nem fogok gyűjtögetni, de egy bizonyos történet eléggé érdekel ahhoz, hogy ne hagyjam ott a köteteit (darabját 105-200 yenért XD), ez pedig Yuki Kaori „Earl Cain” (a későbbiekben „Godchild” fedőnevet viselő) sorozata, amelynek az első néhány kötetét volt szerencsém olvasni még otthon, és valahogy nem is tudok úgy gondolni rá, mint egy képregényre- sokkal inkább regénynek vagy novella-sorozatnak tűnik számomra, talán azért, mert a képei nem anyira összefüggőek, mint azt más képregényekben megszokta az ember, így inkább látszanak a történet illusztrációinak, mint menetének… és valami miatt képtelen voltam otthagyni a Neon Genesis Evangelion első kilenc részének japán nyelvű szövegkönyvét, ami ugyancsak 105 yenbe került… XD Nem is tudom, miért vettem meg, talán valamiféle perverz nosztalgia állhat a dolog mögött… :P

Amúgy most még két dologról kellene írnom: egyrészt arról, hogy mennyire haladok, illetve nem haladok, vagy legalábbis nehezen haladok a kutatásommal (de azért már látni a fényt az alagút végén XD) másrészt arról, hogy lassan kialakul az elképzelésem arról, hogy hova is menjek nyári szünetre – de mindkettő annyira hosszas fejtegetést kívánna, hogy engedelmetekkel elhalasztom egy időre a róluk szóló beszámolót és most csak arról írok, ami konkrétan érdekes a múlt héttel kapcsolatban, jelesül az Aichi prefektúra külföldi diákjainak rendezett összejövetelről.

Valamikor az előző előtti héten a épp a kollégium tanulószobájában olvasgattam, amikor odajött két nénike és megkérdezték, hogy van-e kedvem elmenni egy, a Nagoya környékén tanuló összes ryuugakusei-t érintő rendezvényre. Mivel az az alapelvem itt, hogy „minden közösség-teremtő alkalmat kihasználok” ezért azonnal igent mondtam, - és ez az alkalom is abszolút megérte! Busszal indultunk el a Nagoya Daigaku metróállomástól egy „Small World Village” nevezetű helyre, és már a buszban i csomó mindenkivel összehaverkodtam, pl egy Luis nevű perui fiúval, aki a GSID-ben tanul az egyetemünkön, meg egy Vivi (bece)nevű kínai lánnyal, ^^ Aztán ott volt Augustin, akiről asszem még nem meséltem itt: Argentínából jött, és ő is a jogi karon van, angol nyelvű mesterképzésen; meg találkoztam Rafik-kal is xD, stb…

A hely, ahol voltunk, azért „Small World Village”, mert ez tulajdonképpen egy óriási, dimbes-dombos park, ahol a világ minden országából/régiójából felállítottak az adott országra jellemző épületeket, bennük jellegzetes berendezési tárgyakkal, néha éttermekkel, boltokkal stb. De még mielőtt ezeket megnéztük volna, csoportokra osztottak minket, adtak egy csomó nyersanyagot egy bizonyos spanyol ételhez (melyről én még sose hallottam, de egyes családtagjaim igen), és befogtak főzni xD. Végül is a mi csoportunk kiemelkedően finoman készítette el ezt az éttermekben állítólag igen drága ételt, úgyhogy ez alkalommal is „otsukaresama deshita” volt :).

Ezután elindultunk sétálni Augustinnal, és valahogy hozzánk csapódott két japán lány (meg rövid ideig egy kínai fiú) a szomszédos Nanzan Egyetemről, akik amúgy hihetetlen jó fejek, az egyiküket Chisa-nak hívják, a másikat meg Marie-nek, becézve Mari. xD Na ezen a ponton kapásból elkezdtünk poénkodni Augustinnal a „Maria, Maria, Maria” kezdetű dalon :D. Ja és később egészen nosztalgikus érzés volt, feállítottak Olaszországra, Németországra és Franciaországra jellemző épületeket is, legalábbis „amilyennek a japánok képzelik” a jellemző német/olasz/francia épületeket ^^” mindenesetre így is mondtam a többieknek, hogy ez nekem mennyire natsukashii… különösen, hogy a német házban lehetett kapni pl Milka csokit, kb 300 yenért (azaz 900 forintért XD) darabját, meg Haribo gumicukrot… vicces látvány volt. Az olasz házban meg elénekeltem az „O Sole Mio”-t, improvizált japán fordítással (szerintem halálra röhögtétek volna magatokat, ha halljátok XD), de a legviccesebb az volt, mikor a német ház előtt kiállított kerti törpékről elmeséltem Mari-nak, hogy a 庭の小人 az németül „Gartenzwerg”, és ő ezt megpróbálta kiejteni… ^^” Az egyik legaranyosabb dolog, amit életemben láttam, hogy egy japán lány hogy küszködött az egyik leg-elcseszettebb német szóval XD de a végére már egész ügyesen mondta ^^

Szóval, ez a szombat is fantasztikus élmény volt, remélem, még sok ilyenben lesz részem. Kifejezetten valakire tekintettel beszúrok még egy fotót, egy mikronéziai házról (mondom: MIKRONÁZIA! XD akinek szól, az érti a poént, a többiektől meg ezúttal bocs ^^”)

A héten amúgy első alkalommal találkoztam a tutorommal, aki egy Miwa Megumi nevű lány (ez majdnem úgy hangzik, mint Nodame teljes neve, nem? :P), és asszem igen gyümölcsöző lesz az együttműködésünk. ^^ Pl ő most jár az „Ázsiai jogrendszerek kutatása”-ra, amire én nem tudok bejárni, úgyhogy megkértem, hogyha túljutnak a bevezető, emberi jogok nemzetközi védelméről szóló részen (nem értem amúgy, hogy ez hogy jön a témához, de mindegy), akkor majd számoljon be, h mit csinálnak ^_^ meg jár egy „Kínai politika és társadalom” című tárgyra is, aminek a handout-jait elhozza nekem jövő héten, ja és megkértem, h mutassa meg, melyik weboldalon lehet buszjegyet foglalni Tokióba (ugyanis június közepén már mindenképp el kell mennem pár napra, szeretnék már Sujannal találkozni, meg elkapni Barbit is egy kicsit ^^, mielőtt hazamenne…Londonba XD). Úgyhogy folyamatosan mázlistának érzem magam… jah, Megumi jövőre megy egy évre Svédországba, hát sok sikert neki! :)

Nah, most magamhoz képest talán egy kicsit rövid voltam, az említett két témáról (kutatás és nyári szünet) majd mesélek később, addig is mindenkinek minden jót!